A gyárakban a digitalizáció nem futurisztikus robotkarokról szól, hanem rólunk: vezetőkről és tapasztalt kollégákról, akik nap mint nap működtetik a termelést. Jó hír, hogy a siker fele technológia, fele pedig ember – és ez azt jelenti, hogy igenis a mi kezünkben van a kormány.
Az Ipar 4.0 nem a munkahelyek elvételéről, hanem a munkakörök átalakításáról szól: kevesebb tűzoltás, több döntési jogkör, jobb eszközök, nagyobb biztonság. A következő sorok ahhoz adnak támpontot, hogyan vigyék végig a változást úgy, hogy a csapatuk biztonságban érezze magát, és közben valódi üzleti eredmény születhessen.
A félelem gyökere: bizonytalanság
A legtöbb ellenállás nem technikai, hanem emberi. „Mi lesz velem?” „Meg tudom-e tanulni?” „Elveszik-e a munkát a gépek?” Ezek valós kérdések, és válasz jár rájuk. Ha a kolléga látja a szerepét a jövőben, ha érti a „miértet” és a „mi lesz holnap” lépéseit, a félelem fokozatosan kíváncsisággá alakul.
5 emberközpontú alapelv
- Őszinte, folyamatos kommunikáció
Ne csak az induláskor, hanem minden mérföldkőnél mondják el: mi változik, mi marad, ki mit nyer az új rendszerrel. Mondják ki azt is, ami nehéz. - Bevonás a tervezésbe
A műszakok tudják a legtöbb gyakorlati részletet. Szervezzenek co-design műhelyeket: papíron (vagy egy táblán) rajzolják fel együtt a képernyőket, a riasztásokat, a szükséges mezőket. Amit segítenek megtervezni, azt használni is fogják. - Kis lépések, gyors visszajelzés
Ne „big bang” legyen, hanem 30-60-90 napos mikro-bevezetések, mindegyiknél gyors tanulásra és finomhangolásra lesz szükség. A siker kulcsa a gyors tapasztalat. - Tanulás munka közben
Rövid, 10-15 perces mikrotananyagok, képes útmutatók, állomás melletti kártyák. A cél a „ma is egy kicsit ügyesebbek lettünk” érzés megteremtése. - Kölcsönös mentorálás
Induljon buddy rendszer (új modul → kijelölt segítő), mellette fordított mentorálás: a fiatal kolléga segít a digitális eszközökkel, a szenior a szakmai fogásokkal. Ez tiszteletet és csapatkohéziót épít.
Hogyan mérjük, hogy az emberek tényleg velünk vannak?
Egy egyszerű, ember–technológia mérőtáblával követhető, hogy együtt halad-e a csapat és a rendszer: figyeljük a képzéseken való részvételt és a rövid felmérők sikerarányát (érti-e mindenki az újdonságokat), ellenőrizzük az adatfegyelmet – az időben rögzített bejegyzések arányát -, mert ez mutatja, mennyire épült be a napi rutinba az új rendszer.
Számoljuk a beérkező visszajelzések számát is havonta, hiszen a sok ötlet élő használatot jelez. Közben a mikroleállások és a selejt arányának alakulása adja a valóságpróbát: javulnak-e a minőségi és rendelkezésre állási mutatók.
Végül mérjük a kulturális pulzust egy egymondatos, ajánlási kérdéssel. Például: „Ajánlaná-e ezt a rendszert egy kollégájának?” –, és ha ezek együtt pozitív irányba mozdulnak, a digitalizáció nemcsak működik, hanem elfogadott és értéket teremt.
A digitalizáció és az ember kapcsolata
Az Ipar 4.0 nem „ember vs. gép”, hanem ember + jobb eszköz. A tapasztalt kollégák nélkül nincs működő digitalizáció. Ők tudják, hol roppan meg a folyamat, mikor „szól rosszul” a gép, melyik beállítás hoz nyugalmat a műszakban. Ha megkapják az időt, a tiszta magyarázatot és a beleszólást, nem ellenfelei, hanem motorjai lesznek a változásnak.
És ez nem csak empátia kérdése: így születik a mérhető eredmény is: kevesebb hiba, kevesebb feszültség, jobb minőség, nagyobb biztonság.
SmartMan Konferencia és Fesztivál
Miért tartoznak ide a SmartMan események? Mert a SmartMan Konferencia és Fesztivál kézzelfogható terepe az emberközpontú digitalizációnak.
A konferencián előadások és panelbeszélgetések során a résztvevők a hazai ipari digitalizációs ökoszisztéma élvonalbeli vezetőitől ismerhetik meg a KKV-k és a nagyvállalatok, a kutatás-innováció és az oktatás előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.
A fesztiválon üzemlátogatások és demók során működés közben látható a prediktív karbantartás, a mobil munkautasítás, a mikroleállások csökkentését célzó megoldások.
Ön ott lesz?